Cegléd, 2014.09.14.

DKSE U12 Dunakeszi v2

Kezdés                                                              Eredmény

10:25  Liver 3és FC Budaörs   -   Dunakanyar SE  0 : 1 Gól: Ágó.
10:50  Veresegyházi VSK         -   Dunakanyar SE   0 : 4 Gól: Domi, öngól, Csabi, Ágó.
11:40  Gödöllői SK                    -    Dunakanyar SE  1 : 0
12:05  Dunakeszi KinizsiUSE   -   Dunakanyar SE   0 : 0
12:55  Ceglédi VSE                   -    Dunakanyar SE   1 : 1  Gól: Geri.

       Eljött az idő, amikor a felkészülési időszakban elvégzett munkáról lassan számot kell adjunk. Miután tisztességgel, és igazi egységes csapatként készült a 2003-as korosztályunk egész nyáron, az a döntés született, hogy a 2003-as korosztályunkat nevezzük a 2002.01.01. után született gyerekek számára kiírt megyei kiemelt Bozsik tornasorozatra. Fontos leszögezni, hogy csapatunkban még nem mindenki kész erre a megmérettetésre (a tudásszintje alapján még nem tart ott), de a fejlődési ütem náluk is indokolttá tette, hogy itt szerepeljenek.
       Sajnos az első tornára „betegségekkel” készültünk: eleinte Zsoca, majd Erik, Kökő, és Digi is küszködött, Rozoga pedig nem is tudott a csapattal tartani. Hege sportorvosija nem készült el, Levedi az utolsó pillanatban jelentett beteget. 2 kapussal és 10 mezőnyjátékossal érkeztünk a nem közeli Ceglédre, azaz a kapun kívül 2 helyen tudtunk folyamatosan változtatni.
       Az első mérkőzésen végig jól ment a csapat, nem látszott semmilyen megilletődöttség. Ágó góljával nyertünk is a komoly képzési centrummal rendelkező budaörsi csapat ellen. A második meccset szünet nélkül játszottuk, és veresegyháziak nyomozását csak a góljaink törték meg: Domi (első gólját szerezte, gratulálunk neki!), majd egy öngól, Csabi és Ágó révén örülhettünk. Sajnos ezután szünet következett, ami (és ebből tanulni kell!) után elhittük, hogy „hú, de jók vagyunk”. Aztán jött is a Gödöllő, és bizony ezen a meccsen igencsak akadozott a gépezet. Mire ráébredtünk, hogy megy a meccs, 2-3 lövés már a kapunk felé közeledett. Nem lett belőlük gól, de mi sem szereztünk, és már amikor mindenki elhitte, hogy vége, egy szabadrúgást a kapunkba lőttek a kékek. A végét megnyomtuk (ez kellett, hogy felpörögjünk?), egyenlíteni viszont már nem tudtunk. Fejmosás után szünet nélkül következett a Dunakeszi, akik a múlt hét végéhez képest több idősebb játékossal is kiegészültek. A kiegyenlített játék végül igazságos gól nélküli döntetlent hozott, nekik volt ordító gólhelyzetük, de nekünk is voltak lehetőségeink.
       A torna utolsó meccsét a hazai ceglédi gárda ellen játszottuk, ahol – bár nagyon elfáradtunk – végre újra motiváltan, nagy akaraterővel fociztunk. A találkozó elején nagyon peches gólt kaptunk, a vége előtt pedig gyönyörű támadás után Geri révén szép gólt szereztünk, így igazságosnak mondható döntetlen született.
       Egyértelmű, hogy óriási lehetőség a korosztályunknak, hogy ezen a tornán szerepel! Idősebb, erősebb, helyenként gyorsabb, nagyobb lövőerejű játékosok ellen edződnek, és oldanak meg játékhelyzeteket. A csapatunk összességében igen jól teljesített, mindenekelőtt a belső védőinket (Kökő, Huba, Zsoca) emelhetjük ki, akik a játékot szervezték, és akiknek a védőjátéka biztosította, hogy 5 meccsen mindössze 2 gólt kaptunk. Az oklevelet ezúttal mégis Jancsó Csabi kapta, aki a múlt heti gyengébb játéka után ma nagyon elkapta a fonalat: nagyszerűen cselezett, nem ismert elveszett labdát, és bal lábbal szép gólt rúgott!

       Egyéni értékelés:

Figder Máté (k): osztályzat: 6.  Bár kicsit izgult, volt meccs, amikor többször is kitűnően hárított. Folyamatosan koncentrálni kell – ezt meg kell még tanulnia, és jó kapus lesz belőle.

Németh Péter (k): osztályzat: 7. Nagy hibája nem volt, és az egész torna során nem kapott gólt. Figyelni kell, hogy mindig a jó döntést kell meghozni (kinek passzolok).

Tamási Zsolt: 7. Ezúttal jobb és belső védőben kapott szerepet. Voltak sajnos eladott labdái és a támadásokhoz sem tudott mindig kellőképpen csatlakozni. A védőmunkáját szépen ellátta.

Kövesdi Péter: 8. Akkor volt vezéregyénisége a csapatnak, amikor leginkább kellett, utolsóként keresztezett, szerelt, az utolsó meccsen erőn felül védekezett. Még több egyéni játékot várunk tőle, bár láttunk azért ízelítőt ebből is (pl.: az a csel az utolsó meccsen :)).

Szemere Huba: 7. A védekező szerepét kitűnően ellátta, viszont a támadásépítéseket többször elkapkodta, és a szélességi területnyitásoknál lemaradt. A támadásokba jól igyekezett belépni.

Digruber Zsombor: 6. Az első két meccs jó játéka után nagyon visszaesett, mintha elhitte volna, hogy nem kell a maximum (persze az is igaz, hogy elfáradt). Az elején a területeket szépen kinyitotta, és igyekezett a felfelé játékot játszani, de ezekbe sokszor technikai hiba csúszott. Utána már sajnos a párharcokat is elveszítette.

Gaszt Benedek: 6. Mintha félt volna a kétségtelenül nagyobb és gyorsabb játékosoktól. Kevésszer volt játékban, és a párharcokat nem is tudta megnyerni, persze ezeket – okosan – igyekezett kerülni: inkább a passzokat választotta. Ha lehetőség van, az ellenfél kapuja felé kell fordulni, nem mindig a biztonsági hátrapasszt választani. Volt viszont, hogy szépen visszatámadta az ellenfelet! Több futás, akarat, hajtás!

Máté Erik: 7. Óriási munkát végzett középen, ezúttal viszont magasabb hibaaránnyal. Labdaszerzés után nem mindig kell az a csel, és első gondolat az előrejáték legyen! Az állóképességet is fejlesztenünk kell, hogy végig bírjuk. A végén nagyszerű labdát adott, amiből szép gólt rúgtunk.

Kiss-Haypál Gergely: 7. Kiválóan ment fel a támadásokhoz bal védőként és bal középpályásként is, de a visszazárásokat többször ellazsálta. A támadásoknál szép cselsorozatot mutatott be többször is. Rendesen elfáradt ő is, de volt még ereje a torna utolsó gólját megszerezni. Keményebben kell a párharcokba belemenni, és vissza kell érni védekezni.

Egervári Ágoston: 8. Harcos volt végig, nem hagyta magát a párharcokban. Két szép gólt szerzett. Szerepet kapott centerben, jobb középben és jobb védőben is, utóbbinál a területnyitásokat nem csinálta meg jól. Igyekezett kapura törni, és erős lövései veszélyt is jelentettek.

Jancsó Csaba: 8. Miután centerben nem alkotott maradandót, a jobb szélen bebizonyította, hogy mi is rejlik a mélyben (csak onnan legyen, aki felhozza). Felvállalta a cseleket, többször lepattant róla az ellenfele, kitűnően hozta helyzetbe a társait, és szép gólt lőtt ballal. A védekezéshez is visszaért a szélén, és a kényszerítőjátékot is többször kitűnően játszotta meg. Bravó Csabi, csak így tovább :)!

Jánovszki Dominik: 6. Jó ütemben fejlődik, egyértelműsítette, hogy ehhez a kerethez tartozik. Egyből próbálta a szélső játékosainkat megjátszani, és a labdaszerzésekben is próbált részt venni. Vannak még üresjáratok, de nagyon bíztató…!